2015. január 28., szerda
2015. január 27., kedd
33. hét, 2. nap
Múlt héten voltunk dokinál. Kiderült, hogy a pocaklakó hajasbaba: kb. 2 centis haja szépen látható az ultrahangon. Most tudtam meg, hogy én is sűrű, fekete hajjal (és kék szemmel) születtem - a színkombináció a békebeli fekete-fehér fotókról nem derült ki...
Azt is megtudtuk, hogy a babácska nem forult még be. Ilyenkorra általában már megfordulnak a babák, mert fejjel lefele jobban férnek. A doki szerint nincs látható oka a késlekedésnek: sem a köldökzsinór nincs rácsavarodva, sem a magzatvíz nem kevés. Az is lehet, hogy egyszerűen még jól fér, van helye bőven. Azóta gyakran elmondom neki, milyen jó lenne, ha megfordulna; remélem, működik, mert ha nem, az mostanában indulásból császárt jelent...
2015. január 18., vasárnap
31. hét, 7. nap
Színre lépett a várandósság egyik velejárója, amiről eddig nem is hallottam: az éjszakai izzadás. 3-4 hete kezdődött, pont akkor, amikor a már említett virózis levert a lábamról, ezért egy ideig azt hittem, annak a tünete. Azután a virózis eltűnt, az izzadás viszont maradt. Nem ritka az olyan éjszaka, amikor kétszer váltok pizsamafelsőt, mert csuromvizesen ébredek. A hajam is csatakos ilyenkor, ezért előkészítve vár a kistörölköző, amit a párnámra teríthetek. Hiába hűtöm le a hálószobát jégbarlanggá, semmit sem segít. Nappal nem izzadok, viszont messze nem vagyok az a fagyosszent, mint eddig. Jó párszor megesett már, hogy ahol a Férj fázott, nekem melegem volt. Hogy mik vannak!... (Az intenzív nyálazásról talán majd egy másik alkalommal beszámolok :-D)
2015. január 13., kedd
31. hét, 3. nap
Egyszercsak rám szakadt a nagy szabadság. Jó érzés az, hogy nem kell munkába rohangálnom, és gyakorlatilag semmi olyan programom nincs, amit nem én találok ki magamnak. Nagy bevásárlókörutakat rendezek, beszerzem a babácskának szükséges mindenfélét. Emellett pedig átmentem konyhatündérbe (igen, megint van íze annak, amit főzök!); tegnap pl. - csekély 4-5 óra alatt - olyan csülkös bablevest főztem, hogy hét nyelven beszél. Mindezek ellenére néha ingyenélőnek érzem magam, pedig vannak ötleteim, hogy itthon mit kellene tenni-venni, csak hamar elfogy az energiám...
A napjaim kedvenc mozzanata az, amikor elalvás előtt a Férj énekel a babácskának. Többektől hallottuk-olvastuk már, hogy megszületése után a baba felismerte apa énekét és megnyugodott tőle - kíváncsi vagyok, nálunk hogy lesz ez. A választott altató: az Égből pottyant mesék záródala.
2015. január 3., szombat
29. hét, 7. nap
BÚÉK! Ez lesz az az év, amelyikben megszületik az első babácskánk... Még mindig hihetetlen, de már nagyon várjuk!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)