36. hét, 1. nap

Már amikor anno láttam a HIMYM idevágó részét (S06E23), amelyben Lily Moby Dicknek, a nagy fehér bálnának, Marshall pedig Ahab kapitánynak öltözött, tudtam, hogy ha egyszer várandós leszek farsang idején, nem hagyom a pocakban rejlő lehetőséget kihasználatlanul. Pénteken el is jött az ideje. Addig halogattam az ötletelést és jelmezkészítést, hogy csak pár óra maradt rá. Először úgy képzeltem, strandlabdának öltözöm, de ahhoz nehéz lett volna a Férjnek jelmezt kitalálni (tarthatott volna biciklipumpát a kezében, de annak lett volna némi pikáns felhangja, márpedig ez tizenévesek farsangi bálja volt..). Végül dinnyének és dinnyetermesztőnek öltöztünk. Kétórai kemény munka és néhány zsírkréta árán elkészült a jelmezem. A siker nem maradt el.

35. hét, 3. nap

Gyakorlatilag a terhesség második percében tudtam már, hogy hogyan szeretném átrendezni a hálószobát, hogy a babácska is helyet kapjon benne. Azóta is várom, hogy eljöjjön ennek az ideje... Január elején rendeltük meg a pelenkázókomódot, ami most el is készült, így kezdődhetett az akció. Némi bútortologatás, átpakolás stb. után a helyére is került a kis fiókos kedvencem, sőt, néhány menet mosás után be is rendeztem. Éljen!

Ezzel épp csak elindult a "gyerekszoba" projekt. Rájöttünk ugyanis, hogy nagyon csupasz a fal, a Férj pedig valami tapétázást emleget :-D

35. hét, 2.nap

Néhány napja éjszaka arra ébredtem, hogy rettenetesen viszket a talpam. De nagyon. Meg az alkarom is. Beugrott, hogy valamikor olvtastam valahol arról, hogy mindez tünete lehet - minek is? Elő a mobilt hajnali 3-kor, éljen a Google, és hamarosan kiderült, hogy a tenyér- és talpviszketés terhességi epepangásra utalhat. Vannak más tünetek is, de gyakran egyedül a viszketés jelzi a jelenséget. Anyukára veszélytelen, eltűnik szülés után, de a babára az utolsó hetekben veszélyes lehet, mert valamilyen anyag a magzatvízbe ürül, ezért ilyen esetekben a 38. hét után be szokták indítani a szülést. Na bumm!

Szinte reggelig lógtam a neten, fórumról fórumra szörfözve (ezt eddig sikerült megúsznom...), és a végére jól be is pánikoltam. Persze jött a hétvége, nem volt mit tenni, hétfőn azonban irány a házidokinéni! Aki épp szembe nem röhögött, de kedvesen közölte, hogy az én tökéletes laborértékeimmel és tünetmenteségemmel semmi esély az általam felállított zsebdiagnózis helyességére. Hittem is, meg nem is. Néha újra előjött a viszketés, jellemzően a tenyeremen és az alkaromon, de arra is rájöttem, hogy milyen könnyű viszketést pszichikusan generálni (na tessék, most is, ahogy írom, vadul vakarózom). Kis időbe telt, míg rájöttem, hogy azért épp a tenyerm és talpam viszketett, mert akkor kezdett éjszakánként csúnyán megdagadni a kezem-lábam - de erről majd később. Hipochondria vs. Juli - 1:0.